Sun Yat-sen és Mao is dédelgetett terveket arra vonatkozólag, hogy történjen valami a Jangcével, azonban a csillagászati költségek miatt letettek róla. A 90-es évekre Kínának már volt elég pénze arra, hogy megvalósítsa a gigaprojektet, amely modernitásának egyik jelképe lett. A terv nem aratott egyöntetű sikert: a párttagok 1/3-a nem támogatta a tervet a Népi Gyűlésben. Az építkezés 1994-ben kezdődött és 2006-ban ért véget. Mint említettük, a mérlegnek két serpenyője van: a gát véglegesen megváltoztatta az ökológiai környezetet, ugyanakkor segít az árvizek megfékezésében, a szárazság megelőzésében és tiszta energiát állít elő. Nehéz patikamérlegre tenni a társadalmi hasznosság szempontjából a gát okozta földcsuszamlásokat (egyesek szerint a szecsuáni földrengést is a gát okozta) és ezzel járó kitelepítéseket, a másik oldalon pedig az árvizek megelőzését és a szárazság megakadályozását. Ebben az egészben mégis csak az a legérdekesebb, hogy a gát Kína egyik leglátogatottabb turistalátványossága lett, saját turista centrummal, kilátóval, szökő (lsd.
Hoover gát, Arizona és Nevada államok határán, Amerikai Egyesült Államok Grande Dixence gát, Svájc Karun gát, Irán Dworshak gát, Idaho, Amerikai Egyesült Államok Inguri gát, Grúzia Glen Canyon gát, Utah, Amerikai Egyesült Államok Három-szurdok gát, Kína Ha érdekesnek találod a cikket, oszd meg ismerőseiddel is! Ha érdekesnek találod a cikket, oszd meg ismerőseiddel is!
A fejlődő világban jelenleg 3700 gát épül, és ez a szám 2030-ra megduplázódhat. Ráadásul az adat nem tartalmazza azokat a hasonló létesítményeket, amelyek elsősorban nem energiatermelési, hanem vízgazdálkodási, árvízvédelmi, hajózási és turisztikai célokat szolgálnak. Ázsiában Kína áll az élen, az utóbbi 18 évben a globális vízenergia-termelés növekedésének a felét adta, a kapacitása már kétszerese az USA-énak. A darabszámot illetően Brazília vezet, ahol több mint ezer létesítményt építenek vagy terveznek. Afrikában 2015 óta közel száz új vízi erőmű terve fogalmazódott meg, főként Angolában, Burundiban, a Kongói Demokratikus Köztársaságban és Mozambikban. A harmadik világbeli országok a szegénység felszámolásának zálogaként emlegetik az olcsó energiát szolgáltató vízi erőműveket. A távoli vidékek elektromos árammal való ellátásának magasztos célját azonban nemritkán felülírják a lobbiérdekek. Brazíliában például sok esetben több ezer kilométerre szállítják az áramot, de a helyi közösségeket nem kötik be.
El lehet gondolkodni azon, hogy a világ legnagyobb gátja 14 atomerőművet (! ) vált ki teljesítményével, persze a Dunán jóval kisebb a vízhozam, meg ott a Duna-kanyar, meg látkép, meg környezetszennyezés... A lényeg: a kínaiak megcsinálták. A modern Kína jelképévé vált a gát: 115m széles, 185m magas, 2, 3km hosszú. 12 éven át épült 27 ezer emberrel. 27 millió tonna betont használtak fel hozzá. Persze a mérlegnek két serpenyője van: a gát közel 350 állatfajt fenyeget, két millió embert kellett kitelepíteni az építése során, 13 és 4000 kisebb helyet öntött el a víz, az elöntött szántóföldek Kína legjobb termőterületei voltak, a kulturális veszteségekkel most nem is számolunk, amelyek örökre a víz alatt maradnak. Mára már a kínai vezetés is beismerte, hogy tenni kell valamit a sorozatos földcsuszamlások ellen és a környezeti katasztrófa megakadályozása érdekében. A gát nem a jelenlegi vezetők rögeszméje volt. Már a 19. században születtek tervek arról, hogyan kéne kordában tartani a Jangcét.
milliárd tonna homok szükséges, mely a világ egy év teljes homok felhasználási mennyiségével egyezik Az úgynevezett észak-európai védőgát ( NEED) javaslat minden eddiginél nagyobb gátrendszer építését javasolja a La Manche-csatornán Franciaország és Anglia, valamint Skócia és Norvégia között, összesen 395 mérföld távolságban. A betongátak építéséhez 51 milliárd tonna homok szükséges, mely a világ egy év teljes homok felhasználási mennyiségével egyezik. A becslések szerint a 395 mérföld hosszú gátak megépítése 508 milliárd euróba kerülne, amely ennek ellenére költséghatékony módszernek tűnik az észak-európai part menti közösségekben élő 25 millió ember védelmére, akiket az emelkedő tengerszint leginkább fenyeget. A gátak hatékonyabbak lennének, mint az egyes országok egyedi tervezetei, melyek például az emberek otthonukból való kiszorításához vezetnek, valamint a kulturális örökség elvesztését eredményezik, ráadásul amellett, hogy előre nem látható költségekkel járnának, nemzeti és nemzetközi társadalmi-politikai instabilitást is előidéznének.
A világ legmagasabb, 314 méteres duzzasztógátjának építését kezdték meg Kínában – jelentette be a kínai környezetvédelmi minisztérium. A Suangcsienkou gát a Jangce folyó mellékfolyóján épül, és várhatóan 2022-re készül el. A beruházás költségét 36 milliárd jüanra (5, 8 milliárd dollár) tervezték. Suangcsienkou gát A legmagasabb gát Kínában jelenleg a 305 méteres Csinping-1. A világ legnagyobb duzzasztógátja, a Három-szurdok-gát "csak" 185 méter magas, viszont 2335 méter széles, és világelső a megtermelt áram mennyiségét illetően. A kelet-ázsiai ország ezeken kívül még körülbelül 85 ezer vízerőművel rendelkezik. Kína a tiszta energiaforrások kapacitásainak bővítésére törekszik és 2030-ig szeretné energiafelhasználásának 20 százalékát nem fosszilis energiahordozókból fedezni. Csinping-1 A gátépítések bírálói azonban azzal érvelnek, hogy ezek az óriásberuházások nem ritkán emberek millióinak elköltöztetésével járnak, a környezetvédők pedig a geológiai kockázatokat hangoztatják, és arra hivatkoznak, hogy megépítésük után nagymértékben megfogyatkozik a halállomány, csökken a vízi élővilág sokszínűsége, megnő a földcsuszamlások, földrengések veszélye.
a 2. video. ) Érdemes eljátszani a gondolattal, ha felépült volna a nagymarosi vízlépcső vajon ki járna oda azt nézegetni?? ?