Argon Gáz Veszélyei
Argon szállítható még: 5. 0 - 5. 5 - 5. 8 tisztaságban speciális vagy kalibrációs gázkeverék formájában igényeknek megfelelő összetételben. Szállítási módok
R134a gáz
Folyékony halmazállapotú formája fagyási sérüléseket okozhat. A veszélyek elkerülése érdekében, a termék tárolása és használata során kérjük tartsa be a biztonsági előírásokat. Olvassa el az argon Biztonsági Adatlapot. Az oxigén és nitrogén gyártás melléktermékeként keletkezik, levegő frakcionált lepárlásával. A folyamat a levegő részekre bontását jelenti: nitrogén (78%) oxigén (21%) argon (0, 9%) egyéb gázok(0, 1%). Napjaink üzemei a Claude-Linde eljárás folyamatos fejlődésének eredményei. Az eljárás névadói egy francia és egy német tudós. Ők voltak az elsők, akik a levegő hűtésére izoentalpikus expanziót használtak, majd később, energiatermeléssel járó izoentrópikus expanziót. Az üzem két - egymásra helyezett - oszlopból áll, melyek eltérő nyomásértéken működnek. A felszálló ágban gáz, míg a leszálló ágban folyadék áramlás van, a gáz és folyadék fázisok egyensúlyi állapotban vannak. Az oszlop teteje felé haladva egyre nagyobb koncentrációjú nitrogént, az alja felé haladva pedig egyre nagyobb koncentrációjú oxigént találunk.
Az argont a harmadik frakcionációs oszlopban nyerik ki, amelyben megismétlik a desztillációs eljárást. Az oxigén-argon keveréket a felső oszlop középpontjában nyerik ki. Napjainkra a frakcionált lepárló üzemek magas technikai fejlettséget értek el, üzemeltetésükért jórészt számítógépek felelősek. A rendszer a teljes gyártási folyamatot ellenőrzi, ahogyan ellenőrzött a disztribúciós, tárolási és alkalmazási terület is. Az Osio Sopra gyártóüzem Olaszország legfejlettebb ipari gáz előállító üzeme és egyben a SIAD legnagyobb termelő egysége. A T 1000 frakcionális lepárló üzemet 1997 szeptemberében adták át. Az üzem napi 1300 tonna oxigén előállítását teszi lehetővé. Az üzemet a SIAD MACCHINE IMPIANTI tervezte. A SIAD kínálatában szereplő szállítási módok és szolgáltatások: cilinderes, cilinder köteges vagy tartályos szállítás gázdisztribúciós rendszerek tervezése és telepítése a gáz megfelelő felhasználását biztosító berendezések forgalmazása segítség és technikai konzultáció a gáz megfelelő szállításához, disztribúciójához és felhasználásához.
35 d ε? 37 Cl 38 Ar 0, 063% Ar stabil 20 neutronnal 39 Ar 269 év β − 0, 565 39 K 40 Ar 99, 600% Ar stabil 22 neutronnal 42 Ar 32, 9 év 0, 600 42 K Hivatkozások Az argon a levegőnél nehezebb, színtelen, szagtalan nemesgáz, rendszáma 18, vegyjele: Ar. A Föld légkörének 0, 93%-át alkotja, ezzel a légkörben előforduló harmadik leggyakoribb gáz. Legfontosabb kémiai tulajdonsága csekély reakcióképessége ( inert). Ez a tulajdonsága teszi az argont ideális védőgázzá például a fémkohászatban és az ívhegesztésben szokásos hőmérsékleti értékek esetében. Neve a görög "argosz" szóból származik, jelentése "tétlen". A név alacsony reakciókészségére utal. Az argon nagy nyomásra az ideális gáztörvénynek ellentmondóan "reálisan" viselkedik. Ennek többek között az a következménye, hogy egy 200 baros gázpalack kb. 7%-kal több argont tartalmaz, mint amennyi az ideális gáztörvény alapján várható lenne. Az argon nem mérgező, mégis – a nitrogénhez hasonlóan – kiszorítja a levegőből a légzéshez szükséges oxigént, és fulladást okozhat.
Veszélyei
Fizikai tulajdonságai [ szerkesztés] Moláris tömeg (g/mol): 39, 9 Állapot 20 °C-on: gáz halmazállapotú Levegőre vonatkoztatott sűrűség / Relatív sűrűség gázfázisban (levegő = 1): 1, 38 Kritikus pont hőmérséklet: −122 °C nyomás: 49, 1 bar Forráspont szublimációs hőmérséklet 1, 013 baron: −186 °C Olvadáspont hármaspont: -189 °C Oldhatóság vízben, 20 °C, 1 bar: 61 mg/l Kémiai tulajdonságai, vegyületei [ szerkesztés] Egyatomos szerkezetű nemesgáz, nem vagy alig lép reakcióba más elemekkel vagy vegyületekkel. Az argon ismert vegyülete az argon-fluorohidrid ( H Ar F), ezt elsőként a Helsinki Egyetemen állították elő Finnországban, 2000 augusztusában. [2] Története [ szerkesztés] Nevének eredete a görög argosz, jelentése: tétlen; [3] utalással arra, hogy más anyagokkal nem lép reakcióba. Előfordulását a levegőben már Henry Cavendish is feltételezte 1785-ben. Az argont 1894-ben fedezte fel Lord Rayleigh és William Ramsay. Kísérletükben kivonták az oxigént és a nitrogént a levegő egy mintájából.
Másodlagos-, vagyis védő gáznak nem alkalmas, mivel csak kis vágási sebességnél alkalmazható, viszont használatával jó minőségű vágási felület érhető el. Hidrogén: önmagában nem alkalmas plazmagázként, viszont argonnal keverve már jó minőségű plazmagáz válhat belőle. A hidrogén redukáló hatása miatt a vágott felület oxidmentes, és sima lesz. Ez a gáz általában 150 mm-es anyagvastagságig használatos. Nitrogén: plazmagázként való használata lehetőséget biztosít a vágás gyors és oxidmentes elvégzéséhez, akár vékonyabb lemezek esetén is. Hátránya, hogy avágott él barázdált lesz, és sajnos a vágott élek párhuzamossága nem oldható meg vele. Nitrogén-hidrogén gázkeverék: alkalmazásával biztosítható a vágott élekpárhuzamossága. Alumínium, valamint erősen ötvözött acélok vágásához ajánlott. Argon-hidrogén-nitrogén gázkeverék: jó minőségű vágófelületet biztosít. Szintén erősen ötvözött acélokhoz, és alumínium anyagokhoz alkalmazzák a gyakorlatban. Oxigén: általában plazmagázként használják. Nagy vágási sebesség érhető el vele.
- Gáz
- Jordán Adél házasság - Hazai sztár | Femina
- Veszélyei
- Ember Márk - Blikk
- B12-vitamin hiány: Tünetek, diagnózis és kezelés – Symptoma
- Szeretlek is + nem is, R-Go
- Hélium gáz
Argon TECHNIKAI JELLEMZŐK FELHASZNÁLÁS BIZTONSÁGI ELŐÍRÁSOK ELŐÁLLÍTÁS SZÁLLÍTÁSI MÓDOK Az argon a Föld atmoszférájának 0. 93 százalékát képező nemesgáz. A nemesgázok csoportjába olyan ritka gázok tartoznak, mint például az argon, a hélium, a kripton, a neon, a xenon és a radon. Kiváló stabilitásukkal és igen alacsony reakcióképességükkel tűnnek ki a gázok sorából. Technikai jellemzők Termék: argon Kémiai képlet: Ar Tisztaság: ≥ 99. 996% Vonatkoztatott sűrűség (levegő = 1): 1. 38 Szín: színtelen gáz Szag: szagtalan gáz Gyúlékonysági határérték levegőn: nem gyúlékony Egyéb tulajdonságok: nem toxikus, nem korrodáló; alacsony hővezetőképességű, vízben való oldhatósága alacsony. Technikai jellemzők Az argont az alább felsorolt eljárásokban használják. Alumínium gyártás Az argon alkalmazása az alumínium gyártásban: levegő vagy nitrogén helyettesítésére inert atmoszféra megteremtéséhez, amely a gázmentesítéskor segít a nem kívánt gázkomponensek eltávolításában oldott hidrogén és makrorészecskék eltávolítására az olvasztott alumíniumból.
R12 gáz eladó
Azt tapasztalták, hogy a nitrogénvegyületekből nyerhető nitrogén valamivel könnyebb, mint a levegőből kinyert nitrogén. Arra jutottak, hogy a levegőben található egy gáz a nitrogénnel keverve. A nemesgázok közül az argont fedezték fel elsőként. Előállítása [ szerkesztés] Cseppfolyósított levegő ismételt frakcionált lepárlásával állítják elő. Az így kapott gázban még kb. 4% oxigén és 1% nitrogén van, valamint nemesgázok. Az oxigént hidrogénnel való elégetéssel vagy folyékony kénnel távolítják el. Az ívhegesztésnél a nitrid- és oxidképződést csak 99, 6%-os argontartalom fölött lehet megakadályozni. Izotópjai [ szerkesztés] Az argonnak a természetben három stabil izotópja fordul elő: 40 Ar (99, 6%), 36 Ar (0, 34%), és 38 Ar (0, 06%). A természetben előforduló, hosszú (1, 25·10 9 év) felezési idejű 40 K radioaktív bomlásakor 11, 2% valószínűséggel 40 Ar is keletkezik. (Mellette 88, 8% eséllyel 40 Ca). Ezt kőzetek kormeghatározásakor használják. Palackok jelölése [ szerkesztés] Beütés: ARGON Szín: szürke palást, sötétzöld gallér Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret.
Plazma gázok PLAZMA GÁZOK Plazmagáznak hívjuk az összes gázt, vagy gázkeveréket, amelyeket a plazma előállítására, vagy vágásra alkalmazunk. A plazmavágás két fő fázisa a plazmagyújtási és vágási fázis. Ezért a plazmagázok feloszthatók gyújtásnál és vágásnál használt gázokra, amelyek különböznek a gázok típusának és áramlási mennyiségének szempontjából. A vágógázok mellett a plazmaégő kialakításától függően lehetnek még másodlagos, segédgázok, illetve víz. A plazmavágás folyamatát két fő fázisra tudjuk szétbontani: plazmagyújtási, és vágási fázis. Így a műveletnél alkalmazott gázok is feloszthatók a gyújtásnál, illetve a vágásnál használt gázokra. A vágás gazdaságosságát, és minőségét a plazmagáz nagymértékben befolyásolja. A különböző munkadarabok különböző gázokat igényelnek. Az eljáráshoz alkalmazott gáz kiválasztásánál mindig figyelembe kell venni a gáz mechanikai, és fizikai jellemzőit, a jó vágási minőség, és sebesség elérése céljából. Argon gáz: viszonylag egyszerűen ionizálható, a gáz alacsony ionizációs energiája miatt, így gyakran használatos a plazmaív meggyújtásánál.
Minél nagyobb a H2 mennyisége, annál nagyobb a vágósebesség, annál szebb a vágott felület. A H2 növelésével azonban megnő az ív kialvásának veszélye, és az ív gyújtása is nehezebbé válik. A H2 – hasonlóan az N2 is – növeli a plazma hőintenzitását azáltal, hogy hűtőhatása révén leszűkíti a plazmasugár keresztmetszetét, és ezzel növeli annak energiasűrűségét. A gáz összetétele befolyásolja az elérhető vágósebességet. Különböző plazmagázokkal végzett vágások közül az Ar + H2 keverék alkalmazása esetén érhető el a legnagyobb lemezvastagság-tartományban kedvező vágósebesség. Amennyiben további kérdései lennének, hívjon minket bizalommal! +36 30 291 5832