Nagyon jó a Wiki, és a többi válaszoló is szépen megmagyarázta már minden lehetséges irányból; úgyhogy nekem már csak egy kis kibővítés marad. :D Gyakran okoz bizonytalanságot az igekötők helyesírása, pedig nem olyan bonyolult. 1. Ha az igekötő az ige előtt áll, egybeírjuk vele; ha utána, akkor külön. 2. Ha az igekötő és a _hozzá kapcsolódó ige_ közé egy másik szó ékelődik be, akkor mindhármat külön írjuk. Ekkor beszélünk elváló igekötőről. A leggyakrabban beékelődő szavak: - kell - szabad - lehet - tud - bír - akar - fog (a jövő időt kifejező segédige) Természetesen az igék mindegyik alakja, nem csak az E / 3. A van létige beékelődő használatát sokan nem kedvelik, mondván, germanizmus. A klasszikus példa: "A macska fel van mászva a fára, és a farka le van lógva. " Ez így tényleg nem szép, nem helyes, DE: szerintem nagyon kisarkított, szándékosan erőltetett. Nagyon sokszor helyes lehet így használni a létigéket, néha pedig egyenesen elkerülhetetlen. Ne tessenek kiabálni, amúgy konzervatív vagyok.
Amennyiben automatikus rendszerünk nem képes kielégítő választ adni, kérdésével forduljon bizalommal közönségszolgálatunk munkatársaihoz!
belémnyomta, belémdugta, belémhatolt Az interneten található "helyesírási hibák" nem feltétlenül az oktatás alacsony színvonaláról árulkodnak. Sokszor inkább a szabályozással van a baj. | 2015. augusztus 31. "Ha valaki a saját szakterületén olyan hibát követ el, aminek aztán más issza meg a levét, azt műhibának hívjuk" – ezt Szilágyi N. Sándor monda 2014. április 24-én, a kolozsvári XXIV. Magyar Alkalmazott Nyelvészeti Kongresszuson a a helyesírás szabályozásával, illetve az iskolai nyelvtanoktatással kapcsolatban. Szilágyi N. a helyesírás szabályozási hibáival kapcsolatban két példát említ. Szilágyi N. Sándor (Forrás: T. Koós Imola /) Az egyik a különb, különbözik, különböző, különbség stb. szavak írásmódja. Ezeket eredetileg mb -vel írták ( külömb, külömbözik, külömböző, külömbség), egészen addig, míg a nyelvészek fel nem fedezték, hogy a külömb történetileg a külön melléknév középfokú változata (ma úgy mondanánk szabályosan: különebb – ez furcsának tűnhet, de van másabb is, pedig a két melléknév jelentése hasonló), és a helyesírás szabályozói ki nem találták, hogy akkor a "szóelemzés elve" szerint kell írni.
Külön vagy egybe? A rendszer megvizsgálja a megadott szavakat, és javaslatokat tesz arra, hogy hogyan lehet őket leírni (külön, egybe vagy kötőjellel). A különírás-egybeírás témakör különösen összetett eleme a magyar helyesírás rendszerének. A szabályok sokszor többértelműek, a nyelvhasználók szövegkörnyezetet értelmező képességére építenek. Ezekben az esetekben igyekszünk a megadott bemenetnek megfelelő, összes lehetséges szabályos írásmódot megmutatni, segítséget nyújtva a megfelelő értelmezés kiválasztásához. A felhasznált nyelvtechnológiai eszközök – mint minden, a mesterséges intelligencia határterületén mozgó, információs technológiai megoldás – jelenleg szükségszerűen nem képesek az esetek 100%-ában helyes választ adni. Másfelől, a különírás-egybeírás bizonyos kérdései különösen nehezen ragadhatóak meg számítógéppel. Így gyakran előfordulhat, hogy rendszerünk nem képes az összes lehetséges helyes megoldást megmutatni. Az általunk javasolt megoldások mellett mindig lehetnek más helyes megoldások is.
Ez azonban értelmetlenség, hiszen a külömb és a külön a nyelvhasználók tudatában elszakadt egymástól, és külön terhet jelent, hogy meg kell jegyeznünk: nem a kiejtés szerint írandó. Ráadásul az ilyenek vezetnek az olyan hibákhoz, mint az enber és a szonbat. A másik kérdés a személyragos igekötők írása ( rámförmedt, rámragadt, rámtehénmkedett): ezeket a helyesírási szabályok szerint az igétől külön kell írni. Ennek pedig az a magyarázata, hogy a helyesírási szabályok alapját képező nyelvtanok szerint az igekötők nem toldalékolhatóak, tehát személyrag sem kapcsolódhat hozzájuk. Ha pedig látszólag mégis igekötőhöz kapcsolódik a személyrag, akkor az nem is igekötő, hanem névmási határozószó, azt meg nem írjuk egybe az igével. A nyelvhasználók intuíciója azonban ettől jelentősen eltér, hiszen annak ellenére többségében egybeírják az ilyen szerkezeteket, hogy a szabályok éppen az ellenkezőjét írják elő. Az már csak a hab a tortán, hogy a rosszul megalkotott helyesírás végül magát a nyelvészt is megtéveszti, így aztán a szótárakban az ad (ruhadarabot valakire) és a ráad vagy a hederít ( rám, rád, ránk, rátok, rájuk) és a ráhederít külön szóként jelenik meg a szótárakban.
A megvan helyes lehet egyben és külön írva is attól függően, hogy a meg igekötő hol helyezkedik el a mondatban. Minden esetben egybeírjuk akkor, ha a meg igekötő közvetlenül következő igéhez tartozik. Külön írjuk akkor, ha az igekötő és az ige közé beékelődik egy létige. Helyesen: megvan, meg van Típus: meg: igekötő Példamondat: Holnapra meglesz a beadandóm. Példamondat: Meg van élezve a kés, vigyázz vele!
júl. 1. 13:12 Hasznos számodra ez a válasz? 6/31 Érdeklődő válasza: 59% Vak vezet világtalant.. Hiába, amióta netezek, egyre csak gyérül a helyesírásom. Mindkét alak helyes, csak mást jelent. Ezért akkor írod helytelenül ha nem aszerint írod le amit ki akarsz fejezni. Szóval: - "mégegy": újabb (dolog) "mégegyszer": újból, megint, ismét - "még egy": még egy utolsó valamiből "még egyszer": még egyszer igen, de többször ne Remélem mindenkinek nyilvánvaló amit írtam, és nem akarjátok megmagyarázni, hogy ez csak szőrszálhasogatás.. Ha már magyarok vagyunk, tudjunk is magyarul! Persze senki sem tudhat mindent, éppen ezért tanulni sosem szégyen. Ebben a kérdésben sem az a rossz, hogy a kérdező valamit nem tudott, hanem az, hogy a válaszadók teljesen magabiztosan adtak hibás választ neki. Utána se néztek annak amit leírtak. 2010. febr. 24. 00:03 Hasznos számodra ez a válasz? 7/31 Érdeklődő válasza: 47% Ja és még a 100%-osan hasznosnak tűnő rossz válaszra: ez nem a "másképp írjuk, másképp ejtjük" esete, hanem a "két külön szó egybeírva egy harmadikat jelent" jelenség.
1/31 anonim válasza: 89% Még egy, még egyszer. 2009. jún. 22. 21:16 Hasznos számodra ez a válasz? 2/31 anonim válasza: 51% Még egy. Még egyszer és mégegyszer. --> mindkettő helyes 2009. 21:48 Hasznos számodra ez a válasz? 3/31 anonim válasza: 62% A Microsoft Office Word 2007 (12. 0. 6504. 5000)SP2 MSO (12. 6425. 1000) verziójú program helyesírás ellenőrzője szerint külön kellene írni mindegyiket. Bár nem vagyok nyelvész és lehet hogy tévedek, de én is inkább külön írnám. 23:26 Hasznos számodra ez a válasz? 4/31 anonim válasza: 69% Az első nem tudom, miért lett lepontozva. Még egy, illetve nyilvánvalóan képzővel ellátva is még egyszer. MTA Helyesírási szótár. Olyan szó nincs, hogy "mégegy", milyen szófaj lenne az, hallott valaki már ilyen számnévről? Ha meg egy szó képzőt kap, attól még nem írhatjuk másképp, mint képző nélkül. Másképp ejtjük, mint ahogy írjuk. Van ilyen. 23:43 Hasznos számodra ez a válasz? 5/31 anonim válasza: 71% Az első kommentelőnek igaza van. Még egy és még egyszer.
megvolt vagy meg volt? Megvolt szót abban az esetben egybe írjuk, mivel igekötős igéről van szó. S ha az igekötő, jelen helyzetben "meg" szó az ige, itt "volt" előtt áll, egybe kell írni. Megvolt az előadás, viszont a szövegkörnyezet szerint külön is írhatjuk, mèg pedig akkor, mikor az igekötő és az ige között más szó van: Meg volt elègedve. Meg volt sértődve.
Ilyen is van. 00:06 Hasznos számodra ez a válasz? 8/31 anonim válasza: 80% Te éjjeli bagoly! Igen mókás, hogy te hivatkozol arra, hogy nem nézünk utána, miközben ezt nyilvánvalóan te nem tetted meg. A "még egyszer" minden körülmények között két szó! Lehet, hogy egy fogalom, "ismét" értelemben, de a magyar helyesírás jelenleg érvényes szabályzata szerint - amit nem te alakítasz ki, hanem a Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének professzorai - akkor is külön írandó. Mint ahogy egy fogalom a nyitva tartás meg a légy szíves, de akkor is külön írjuk. Megnyugodhatsz: ha egy szókapcsolatot külön és egybe is lehet írni értelemtől függően, azt a helyesírási szabályzat szótára jelzi. (Például "mintegy, de: olyan, mint egy... ")Itt viszont nem, a Nyelvművelő kézikönyv ki is emeli az "ismét" értelmet, valamint az Értelmező kéziszótár is ezt a magyarázatot adja meg a kifejezést KÉT SZÓBA ÍRVA! (A Bódi Guszti lemezén meg néhány blogon kívül) sehol nem láthattad egybeírva azt a szókapcsolatot, semmilyen szótárban, semmilyen könyvben!