A klub alapítása, nevének eredete A labdarúgás Madridba az Institución Libre de Enseñanza egyetem tanárai és diákjai által jutott el, akik közül többen Nagy-Britanniában (Oxford és Cambridge) tanultak, így megismerkedhettek a játék alapjaival. Ők alapították meg 1897-ben az első madridi labdarúgóklubot, a Footbal Club Sky-t. Ez a klub 1900-ban kettévált, a New Foot-Ball de Madrid és a Club Español de Madrid léptek a Footbal Club Sky helyébe. Utóbbi klubból 1902. március 30-án jött létre a Madrid Football Club, a Real Madrid közvetlen elődje. Mindössze három évvel alapítása után a Madrid FC megnyerte első rangosabb serlegét, miután legyőzte az Athletic Bilbaót a spanyol kupa döntőjében. Ezután még háromszor egymás után sikerült a kupát elhódítaniuk. 1920-ban, XIII Alfonz király a Real (királyi) jelzőt adományozta a klubnak, így a hivatalos neve Real Madrid CF lett. Santiago Bernabéu és a BEK győzelmek A klub elnöke 1945-ben a klub stadionjának későbbi névadója, Santiago Bernabéu Yeste lett.
XIII. Alfonz király 1920. június 29-én engedélyezte a klubnak a királyi címer és név használatát, a Madrid FC pedig Real Madridra módosította a nevét. Ez évben kezdődött meg a nemzetközi kapcsolatok kiépítése is, a csapat Portugáliában és Olaszországban is pályára lépett. 1923-ban a klub új helyre, a Ciudad Lienalba költözött, ahol a nyitómérkőzésen 2–0 arányban verték meg a Racing Irún sztárcsapatát. Ez a stadion csak egy évig szolgálta az egyesületet. Ezután a Chamartín Stadion vált az egyesület új otthonává. A stadion avatásán a Real Madrid 8000 néző előtt 3–2-es győzelmet aratott a Newcastle United ellen. Indul a spanyol liga 1928-ban létrehozták a Primera División elnevezésű spanyol bajnokságot, melyben 10 csapat vett részt. A királyi gárda már majdnem az első alkalommal elhódította a trófeát, azonban az utolsó fordulóban az Athletic Bilbao ellen elszenvedett vereség következtében a Barcelona állhatott fel a dobogó legfelső fokára. 1929-ben Bernabéu már titkárként dolgozott a klubnál, munkája során pedig több sztárjátékost is a habfehérekhez csábított.
ElsQ jelentQsebb int�zked�se eln�kk�nt Luis Figo megszerz�se volt. Az Q eln�ks�ge alatt nagyon sok p�nzt k�lt�ttek j�t�kosv�s�rl�sra (Zin�dine Zidane 75 milli� eur��rt t�rt�nQ megv�s�rl�sa eg�szen 2009-ig rekord volt), �s l�trej�tt egy fQleg nemzetk�zi szt�rokra (Figo, Zidane, Ronaldo, Ra�l, Roberto Carlos, Beckham) �p�lQ csapat, a Galaktikusok. B�r egy-egy alkalommal megnyert�k a bajnoks�got �s a Bajnokok Lig�j�t is, a klub elv�r�saihoz k�pest ez egy viszonylag sikertelen idQszak volt, ugyanis a 2003-as bajnoki c�mtQl eg�szen 2006-ig a g�rda egyetlen tr�fe�t sem tudott nyerni.
2006 nyar�n a frissen megv�lasztott eln�k, Ram�n Calder�n Fabio Capellot szerzQdtette edzQnek, sportigazgat�nak pedig a klub kor�bbi j�t�kos�t, Predrag Mijatoviot nevezte ki. 2007-ben a klub n�gy �v ut�n ism�t bajnoki c�met �nnepelhetett. Capello munk�j�ra az �jb�li bajnoki c�m ellen�re ism�t nem sz�m�tott a klub, hely�re a klub kor�bbi j�t�kosa, a n�met Bernd Schuster ker�lt. A 2007 2008-as szezont, imm�r Schusterrel, ism�t az elsQ helyen fejezt�k be, �gy 18 �v ut�n siker�lt ism�t egym�s ut�n k�t bajnoki c�met szerezni�k.